1.0Egy új élet kezdetehttps://anyaorom.cafeblog.huP. Köteles Rékahttps://anyaorom.cafeblog.hu/author/p_koteles_reka/<p>Mindösszesen egy dologra vágytam nagyon, arra, hogy anya lehessek. 2014 december 3. Pozitív terhességi teszt, az életem nagy öröme, édesanya leszek.<br />Minden megváltozott, leszoktam a cigiről, a biciklizést sétálásra cseréltem, és táppénzre írattam magam.<br />És jött a nem várt esemény, pici barnás vérzés. 2 napja tartott, újabb tesztet vettem, pozitív, kicsi megnyugvás, a picike velem van még. <br />A vérezgetés csak nem múlt, bementem a kórházba, kb az 5. hétben járhattam. Megvizsgáltak, a terhesség fent áll, de a babót nem látják. Gondoltam nincs is ezzel gond, még csak 5 hetes lehet, majd egy-két hét múlva, akkor már szívhang is lesz. <br />Vissza kellett mennem 2 nap múlva kontrollra. Semmi változás. Pihenést javasoltak, meg ha görcseim lennének vagy erősödne a vérzés menjek be.<br />3 nap elteltével görcsölni kezdtem, nem volt vészes, mint egy menstruációs vérzésnél, de bementem, bent is tartottak, mondván elvetéltem. <br />Az éjszaka folyamán iszonyatos görcseim voltak, én inkább méh összehúzódásnak mondanám, amolyan szülési fájásoknak. Reggelre a vérzésem menstruációs jellegű lett. Reggel UH (ultrahang). Láttam amit senki sem kívánna, a babóca rossz helyen tapadt meg, méhen kívüli terhességem van. 2 nap múlva műtöttek meg, a jobb oldali petevezetékemet már nem tudták megmenteni, ki kellett venni, a bal oldali petevezetékem a hasfalra volt tapadva, leválasztották. És, hogy semmi se legyen rendben endometriózis plakkokat találtak a méhszalagokon, amiket leégettek.<br />Totálisan kibuktam, nem tudtam mit tegyek, hormon kezelést javasoltak, az endometriózis miatt, nem mentem bele, bizakodtam, hogy egyszer én is majd anya leszek.<br />Egy hónapot voltam táppénzen, nem tudtam feldolgozni a történteket, aztán én, a magányba és a munkába menekültem, eltávolodtunk egymástól a párommal, válságba került a kapcsolatunk.<br />Majd szerencsére 2016 novemberében rendeződött a magánéletünk. Hiába nem volt teljesen jó a kapcsolatunk próbálkoztunk, hogy ismét sikerüljön szülővé válnunk. <br />8 hónap elteltével sem sikerült. Elkeseredtem ismét, de szerencsére ekkor a párom tudta már kezelni és megbeszéltük, hogy elmegyünk orvoshoz. Az orvos meddőségi szakrendelésre küldött tovább. Most már jobban viseltem a dolgokat, tudtam most már ráléptünk az útra, és erősnek kell lennem, hogy végig is tudjak menni rajta.<br />Vizsgálatok tömkelege, és minden rendben, hormon szint tökéletes, petesejt érik, de akkor mi lehet a baj?<br />A petevezeték, elzáródott a petevezetékem az endometriózisos plakkoktól.<br />Petevezeték átfúvásra kellett menni, nagyon fájt, de szerencsére hamar túl voltam rajta.<br />Ez volt 2016 február 8-án, és láss csodát február 12-én megfogant a kislányunk, ami az édesapja 40. születésnapján, március 23-án derült ki. <br />Azt hittem álmodom, de mára már tudom, valóság hisz itt van most már velem, édesanya lettem.<br /><br /></p> <p>Az üzenetem a meddő pároknak: Ne adjátok fel, ha sikerül végig menni az úton és a kezetekbe veszítek a kis csöppséget, a rögös út amin végig mentetek már visszatekintve a boldogság útjává válik.</p> <p> </p> <p>Következő posztomban az endometriózisról hozok információkat.</p>rich